Bevezető a vizeinkről

Vizeink jellemzése

• Folyót, tavat, vízfolyást jellemző fő paraméterek
• A VKI szerinti tipológiai paraméterek valamint besorolás

• Hidromorfológia - vízfolyás kialakulása, valamint a múltban történt emberi beavatkozások és azok hatásai
  
• Vízrajz - vízfolyást jellemző mennyiségi paraméterek
  
• Ökológiai állapotértékeléshez szükséges biológiai paraméterek
• Fiziko-kémiai, kémiai paraméterek
• Intézkedési programok a VKI céljának elérése érdekében

Bevezetés

A történelem során az ember és a természet kapcsolata sokszor változott. Az ember igényeinek megfelelően mindig is formálta a környezetét a kor technikai lehetőségeinek függvényében. A vizeink szabályozásának megítélését is történelmi dimenzióban célszerű vizsgálni, figyelembe véve az akkori igényeket és technikai lehetőségeket. A mai környezetvédelem, illetve a fenntartható vízgazdálkodás fogalma nagyon újkeletű, világszinten is csak az 1970-es években jelent meg. Az új igényeknek (környezet állapotának javítása) megfelelően az Európai Unió az 1990-es évek közepén kezdte el kidolgozni egységes vízpolitikáját, melynek eredményeképpen 2000. december 22-én életbe lépett az EU Víz Keretirányelv szabályozás.

Vizeink bemutatása kapcsán is ezt a tematikát követjük az egyes folyóink és tavaink ismertetésénél. Időrendben végigvesszük a múltban történt szabályozási munkálatokat, azok okait és hatásait és a végén bemutatjuk a Víz Keretirányelvben megfogalmazott célok (minden felszíni víz jó ökológiai és kémiai állapotba helyezése 2015-ig) eléréséhez szükséges intézkedési programokat.

„A víz a föld felszínén kialakult formáival és ezek változásaival hol segíti, hol gátolja az emberiség fejlődését” [A magyar vízszabályozás története, 1978]

 

 

A múltban és a jelenben történő szabályozási munkák mindig az aktuális igények kielégítését célozták és célozzák a mai napig. Az alábbi összefoglaló táblázat a legfontosabb igényeket rendezi - átfogó jelleggel - időrendi sorrendben:

A Víz Keretirányelv a felszíni vizek ökológiai állapotérétkeléséhez az alábbi biológiai paramétereket vizsgálja:

• Halbiológia
• Makrofiták
• Vízi gerinctelen fauna
• Algák
• Fenéklakó fauna

A Víz Kertirányelv bevezetése folyamán egy német minta alapján elkészültek - az összes magyarországi felszíni vízre típusra bontva - az un. passzportok. Ezek a dokumentumok tartalmazzák az egyes biológiai komponensek típusra jellemző ismertetését, illetva faji összetételét.

A biológiai elemekre hatással lévő fizikai és kémiai elemek:

Általában               

• Hőmérséklet
• Oxigén ellátottsági viszonyok
• Sótartalom
• Savasodási állapot
• Tápanyag viszonyok

Különleges szennyezőanyagok

• Elsőbbségi anyagok (listás anyagok) azok az anyagok, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a vizi környezetre, vagy a vizi környezeten keresztül
• Kiemelten veszélyes anyagok( kockázatos anyagok) kizárólag antropogén eredetűek, bevezetésüket meg kell szüntetni VKI X. melléklete tartalmazza

   
Egyéb szennyezőanyagok    

• A vízbe jelentős mennyiségben bevezett, kedvezőtlen hatást okozó fő szennyezőanyagok indikatív listája VKI VIII. melléklete tartalmazza

Intézkedési programok a VKI céljának elérése érdekében