- Aktualitások, hírek
- Igazgatóságunkról
- Víz Keretirányelv
- Vizeink, vízkészleteink
- Hidrológia
- Védekezési Információk
- Közbeszerzés
- Projektjeink
- Pályázati felhívások
- Vízgazdálkodási Tanács
- Területi Hulladékgazdálkodási Tervezés
- Képtár
- Letöltés
- Üvegzseb program
- Vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatok adatszolgáltatási módja
- Közérdekű adatok
- Kapcsolódó oldalak
- Álláspályázat
Erzsébet ligetek a Rába és a Rábca mentén
Erzsébet ligetek a Rába és a Rábca mentén
történeti áttekintés
Ferenc József hitvesének, Erzsébet királynénak 1898. szeptember 10-én bekövetkezett halála után Magyarországon bontakozott ki legerőteljesebben az Erzsébet-kultusz. 1898. november 19-én Darányi Ignác földművelésügyi miniszter „Erzsébet királyné-emlékfák” ültetésére biztatott: „Erzsébet…a természet szépségeinek csodálója volt…..emlékét fák millióinak kell hirdetnie…”.
A miniszter 71544/1898-as számon kiadott FM rendeletében szabályozta a telepítést meghatározó kereteket. Megfontolandó tanácsokkal szolgált a telepítendő fanemekre és azok ligetbeli elhelyezésére vonatkozóan is: „…az ültetendő fák közt méltóan foglalhatnának helyet a leboruló koronájú fák, minők a szomorúfűz, kőris- és szomorú bükk: ép úgy a megdicsőült Királyné kedvencz fái: a tölgyek és a fenyők, valamint az egyéb hosszú életű fák fajai.”
Darányi külön rendelkezett az elültetett fák megjelöléséről – az „Erzsébet királyné emlékfái” feliratú táblákkal -, hogy …azokat mindenki gondozásban részesítse, bántalmazástól megkímélve…”.
A faültetési mozgalom nem volt ismeretlen a lakosság számára, hiszen 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának emlékét ekkor már „…millenáris emlékfák milliója őrzi s hirdet, akként a megdicsőült Királyné nevében ültetett emlékfáknak milliója legyen őrzője s hirdetője a nemzet hálás kegyeletének”. A felhívásra1899. júliusáig milliók mozdultak meg országszerte:…2.787,418 db Erzsébet emlékfa, cserje és bokor vert gyökeret a magyar földben”.
Erzsébet királyné iránti tisztelet motiválta a Rába-szabályozó társulatot is, mely során emléket állított a tragikus sorsú királynénak: „… a Földművelési M. Kir. Miniszter Úr felhívásának megfelelve Erzsébet királyné ligeteket létesít és emlékfákat ültet”. Az Erzsébet ligetek jelenleg is megtalálhatók az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén, három a Rába folyó mellett: a Nicki gátnál (a felügyelői lakás mellett), a Rába jobb partján, a vági gátőrházzal átellenben

és a Rába bal partján, a Megág zsilipnél.

A Rábca mentén két helyen, a szentkereszti gátőrház udvarán a másik pedig a lébényi régi gátőrtelep helyén.


A ligeteket kb. 200-300 m2-es föld-platóra építették,
közepén betonból készült talpas emlékoszlopot helyeztek el, magassága
átmérője
Az oszlop derékba tört fát ábrázol.
Felső részén egy táblán a következő felirat olvasható:
„Erzsébet királyné liget”
1898.
Az emlékoszlop köré öt-hat fát ültettek (fenyőt, kőrist és hársfát). A ligeteket a gátőrök gondozták.
1952-ben, a Rákosi-korszak idején, szigorú utasítást kapott a Győri Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal vezetője az Országos Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivataltól: azonnal semmisíttesse meg ezeket a „burzsoá” maradványokat! A hasonlóan gondolkodó győri hivatal utasítását azonban nem hajtották végre a szakaszmérnökök, akik az emlékhely közelében alkalmas helyen elásatták az emlékoszlopokat, majd jelentették, hogy a terhelő bizonyítékokat összetörették és a folyóba dobták. Az ellenőrzés minden rendben talált.
Néhány év múlva, az 1960-as évek elején – amikor már enyhült a politikai helyzet -, keresni kezdték az emlékoszlopokat, és elítélték azokat, akik megsemmisítették a beton fatörzseket.
A gátőrök – ugyanazok, akik 1952-ben is ott dolgoztak – pontosan tudták, hol ásták el annak idején a keresett műtárgyakat. S mivel már nem kellett megtorlástól tartaniuk, előszedték és visszaállították eredeti helyükre a maradványokat.

Az Erzsébet-ligeteket mindmáig a gátőrök gondozzák.
Forrás: Fejér László- Dr. Szlávik Lajos: 111 Vízi emlék Magyarországon
Sümegi Mihály volt vízügyes dolgozó korábban összegyűjtött anyaga






