018 sz. vízgyűjtő: Rába a Marcal torkolata alatt

A vízgyűjtő terület Észak-Dunántúl középső részén, Győrtől D-DK-re, geomorfológiai szempontból több különböző jellegű természetes tájegység határán helyezkedik el. Kiterjedése 444 km².

A vízgyűjtő torkolati része a Marcal-medencéhez, a középső rész a Győr-tatai-teraszvidékhez, a felső szakasz pedig a bakonyaljai Csanak-pannonhalmi-dombság résztájához tartozik. A vízgyűjtő legmarkánsabb gemorfológiai egysége a Pannonhalmi-csanaki- dombvidék. Felépítése megegyezik a Pannon-medence általános szerkezetével, alul agyagos, magasabban homokos rétegek dominálnak. A löszös, finomhomokos üledékben a vízfolyások mély vízmosásokat alakítottak ki. Legjelentősebbek Nyúl és Écs környékén találhatóak (Sárkánylyuk, Hegykanális stb.), melyek feltöltődését vízmosáskötőágak segítik elő. A dombság leghosszabb és legmagasabb vonulata a Ravazd - csanaki vonulat. Legmagasabb pontja a Nyúli - hegy (317 m).

A vízgyűjtő területen Ravazd és Pér térségében találhatók tározók melyek vízfelszíne 148 ha, térfogatuk 1,8 millió m³.

A vízgyűjtőterületen az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében az alábbi kisvízfolyások találhatók:

-Nagy-Pándzsa

-Vezseny-ér

A Nagy-Pándzsa befogadója a Rába 2+220 km szelvénye. A betorkollás a Rába jobbparti árvízvédelmi töltésében létesült 2 db 2,5 m átmérőjű zsilipen keresztül történik. A kisvízfolyás Győrasszonyfa térségében ered, érinti Ravazd belterületét, Écs, Pannonhalma, Nyúl községek külterületét és Győr város kül- illetve belterületét. Hossza 27,549 km, vízügyi kezelésbe tartozik.

A Vezseny-ér a Veszprém megyei Vécsen puszta határában ered. Győr-Moson-Sopron megye területére Tápszentmiklós határában lép, ahol Táp, Mezőörs, Nyalka, Pázmándfalu, Pér, Töltéstava községek érintése után a Nagy-Pándzsa jobbparti 10+100 km szelvényébe torkollik. A kisvízfolyás teljes hossza 31,386 km, melyből az alsó 10,283  km tartozik vízügyi kezelésbe.