004 sz. vízgyűjtő: Ikva vízrendszer

A vízgyűjtőt északon a Soproni hegység legmagasabb csúcsai, nyugaton és délen az Alpok nyúlványai határolják, keleti széle síkvidéki terült. Legmagasabb pontja 567,00 mBf, legalacsonyabb része 154,00 mBf. A vízgyűjtő állami tulajdonú Észak-dunántúli környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésű vízfolyásai a főbefogadót képező Ikva patak, valamint az abba betorkoló Liget patak, Sós patak, Rák patak, Arany patak, Kecske patak, Brandtmajori csatorna, és a Kardos-ér.

A Kardos-ér kivételével - melynek torkolata már síkvidéki területen, Fertőd térségében van - a többi meder a dombvidék északkeleti peremterületéig, Nagycenkig torkollik be.

Az összes vízgyűjtő terület mintegy negyedrésze - 1188 km2-ből ~300 km2 - Ausztria területére esik.

A vízgyűjtőterületen az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében az alábbi kisvízfolyások találhatók:
 

• Ikva patak
• Liget patak
• Sós patak
• Rák patak
• Arany patak
• Kecske patak
• Brandtmajori csatorna
• Kardos-ér

Az Ikva patak Ausztria területén ered, magyarországi szakasza 51,9 km. Az országhatáron belépve átfolyik Sopron belsőségi területén és DK-i irányba haladva érinti Kópháza, Nagycenk, Pereszteg, Pinnye, Ebergőc, Röjtökmuzsaj községeket, majd É-ÉK-i irányban Fertőszentmiklós, Petőháza, Fertőendréd községeken folyik keresztül. Befogadója a Hanság főcsatorna a 23+500 km szelvénynél. Vízgyűjtőterület 688 km2, ebből 158,4 km2 Ausztria területére esik. Ny-i része váltakozó magasságú hegy- és dombvidék, K-i része síkvidéki terült.