Felszín alatti vizek

Felszín alatti vizeknek nevezzük a felszín alatt a kőzetek hézagaiban, repedéseiben, üregeiben helyet foglaló, onnan akár természetes, akár mesterséges beavatkozás segítségével kifolyó vagy kitermelt vizeket.

A felszín alatti vizeknek sokféle osztályozása lehetséges, de a műszaki közéletben az alábbi csoportosítás a legelfogadottabb:

1. Talajvizek

Talajvíznek nevezzük, ahol a felszín alatti víz mozgásában, a vízszint alakulásában a párolgásnak, illetve a csapadékból történő beszivárgásnak döntő szerepe van. A talajvíz elsősorban szemcsés, üledékes kőzetekben (iszap, iszapos homok, lösz, homokos kavics, apró kavics) fordul elő, mégpedig szabadtükrű állapotban, tehát a felszínhez legközelebb eső első vízadó rétegben.

Térségünkben tipikus talajvízfelhasználók a mezőgazdasági üzemek, termelők öntöző kútjai, illetve ipari üzemek helyi vízellátását biztosító kutak, mint pl.: Répcelaki Szénsavgyár, Mosonmagyaróvári Timföldgyár. Közüzemi vízellátás céljaira alárendelten játszik szerepet a talajvíztermelés pl. Bokodi, Mosonmagyaróvári Régi Vízmű.

Az éves víztermelés ebből a típusból 3707 ezer m³ (5 %) volt Igazgatóságunk működési területén.

2. Parti szűrésű vizek

Parti szűrésű víz, amelyet a felszíni vízfolyások mellett található vízvezető, víztároló kőzetekből termelünk ki, és ezen kőzetek érintkezvén a felszíni vizekkel a vízutánpótlódásukat zömében a felszíni vizekből nyerik. A parti szűrésű víz termelése esetén tehát elsősorban a felszíni vizeket használjuk, csak a velük érintkező vízvezető kőzetek, pl. kavics, kavicsos homok, homok által megszűrve. Innen ered a parti szűrés elnevezés.

Országos szinten a közüzemi vízellátás jelentős részét, durván 40 %-át nyerik parti szűrésű kutakból.

Az ÉDUKÖVIZIG területén 2006-ban 21320 ezer m³ (29 %) mennyiségű parti szűrésű vizet termeltek ki. Jelentős parti szűrésű ivóvízbázisaink a Győr környékiek (Révfalu, Szőgye), Komárom-Koppánymonostor, Tát, Esztergom-Prímás -sziget, Dömös térségiek.

A távlati vízbázisaink pedig kivétel nélkül mind ilyen típusúak.

3. Rétegvizek

Rétegvíznek általában olyan, szemcsés, üledékes kőzetben (kavics, homok stb.) helyet foglaló vizet nevezünk, amelynek víztartó kőzetét alulról is, felülről is vízzáró rétegek határolják, és a vízadó réteg nyomás alatt áll. Attól függően, hogy a rétegvizet megcsapoló kúttal megütött víz nyugalmi szintje a terep fölé emelkedik-e, vagy sem, beszélünk pozitív és negatív artézi kútról.

Országos viszonylatban és szűkebb térségünkben a Kisalföldön is jelentős mennyiségű rétegvízkészlettel rendelkezünk, mert a fő vízadót képező pannon korú törmelékes üledékes összletek vastagsága több ezer métert is meghaladja az Alföldön és Kisalföldön egyaránt.

Térségünkben rétegvízből az alábbi közüzemi vízkivételek jelentősebbek: Kapuvári, Csornai, Sopronkőhidai, Nagycenki, Balfi Ásvány-, és Gyógyvizek, Nyúli, Darnózseli Vízművek. Rétegvíz termelés az elmúlt év során 27850 ezer m³ (38 %) mennyiségben történt.

4. Hasadékvizek

Hasadékvíz, amely hasadékos, repedezett kőzet hasadékaiban, üregeiben, járataiban fordul elő. Ide soroljuk a mészkőben, dolomitban, homokkőben, konglomerátumban, breccsában, vulkáni kőzetekben, valamint görgetegben található vízkészleteket.

Hazai gyakorlatban a repedezett kőzetek közül legnagyobb jelentősége a mészkőből, dolomitból álló karsztkőzeteknek van, és itt is elsősorban a mezozoós korúaknak.

Igazgatóságunk területén is a karsztkőzetekből nyert közüzemi vízkivételek jelentik a hasadékvizek legjelentősebb formáját. Ilyen vizet termelnek a Tatabányai karsztaknák, Tata, Sárisáp, Bajna, Héreg, Tarján, Fertőrákos térségi vízművek. Az elmúlt évi összes karsztvíztermelés 19963 ezer m³ (28 %) volt.

A természetben ritkán fordul elő, hogy a felszín alatti vizek fent leírt formái tisztán önmagukban jelenjenek meg. A föld felszíne alatt hidrodinamikailag általában összefüggő rendszerek alakulnak ki, ahol pl. a talajvíz összefüggő rendszert alkot(hat) a parti szűrésű vízzel, de nem ritkán a rétegvizekkel is, vagy a rétegvíztartó nekitámaszkodik a karsztkőzetnek és még számos variáció lehetséges ill. valósul meg. Ennek egy sematikus, nagyon egyszerű kis ábrázolását mutatja az alábbi ábra, ahol a fő felszín alatti víztípusok megtalálhatók.

Győr, 2007-10-10