EU Víz Keretirányelv

A Víz Keretirányelv (VKI) az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén.

A VKI 2000. december 22-én lépett hatályba. A VKI kimondja, hogy Európa álló-, és folyóvizeit 2015-ig jó ökológiai és kémiai állapotba, felszín alatti vizeit jó mennyiségi és kémiai állapotba kell hozni. Ennek érdekében a vízgazdálkodásnak integrálódnia kell az európai energia, közlekedési, mezőgazdasági, halászati, regionális politikába és a turizmusba is. A VKI 1. cikkében megfogalmazza az irányelv célját: keretet ad a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a tengerparti vizek és a felszín alatti vizek védelméhez, amely

• megakadályozza a vizes élőhelyek romlását, javítja állapotukat,
• előmozdítja a fenntartható vízhasználatot,
• fokozottan védi és javítja a vízi környezetet,
• biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését, és megakadályozza további szennyezésüket,
• hozzájárul az árvizek és aszályok hatásainak mérsékléséhez.

Az EU Víz Keretirányelvének előírásai szerint a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés legfontosabb egysége a vízgyűjtő kerület, mely Magyarország esetében az egész Duna vízgyűjtőt jelenti. Ezen a vízgyűjtőn 13 országnak közösen kell a megadott határidőre elkészítenie a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet. A koordinációt a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottsága látja el.

Magyarországnak a VKI által előírt feladatokat a Duna teljes vízgyűjtőjét érintő kérdésekben a Duna vízgyűjtő országaival közösen, a szomszédos országokat és hazánkat érintő kérdésekben pedig kétoldalú együttműködés keretében kell elvégeznie.

A hatékony vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés, illetve a nemzeti és kétoldalú együttműködési eredmények bemutatása érdekében a vízgyűjtő kerületen belül részvízgyűjtőket jelöltek ki.

Magyarországon 4 részvízgyűjtő foglalja magában a 42 tervezési alegységet.

Legfontosabb feladatok 2006-2015 között

2006: monitoring, a tervezés ütemtervének és munkaprogramjának nyilvánossá tétele

2007: a vízgyűjtőre feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák közbenső felülvizsgálata

2008: a társadalom számára elérhető és véleményezhető Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kézirata

2009: Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv

2015: első felülvizsgálat