01.15. belvízvédelmi szakasz: Kapuvár-Hansági

A terület a Rábca-Hanság belvízrendszer részét képezi, a Hanság főcsatornától déli irányban fekvő Hansági területeket foglalja magába. Határai: Északi irányban a Hanság főcsatorna Csorna-hegyeshalom vasútvonaltól az Ikva patakig, nyugati irányban az Ikva torkolattól az Ikva patak Agyagosszergényig, majd később a dombvidék határvonala Vitnyéd-Himód-Dénesfa vonalon, déli határvonala a Dénesfa-Magyarkeresztúr Rábacsanak vonala a 0.9.belvízvédelmi szakasszal közös határon, keletről az Egyed-Rábapordány-Bágyogszovát községek északi közigazgatási területhatárán át a Bágyogszovát-Barbacs közlekedési út, majd Csorna fölött visszatérve a Csorna-hegyeshalom vasútvonalhoz a Hanság főcsatornáig. A védelmi szakasz központja a Hansági Szakaszmérnökség. Területe 565,9 km2.

A védelmi szakaszon az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében az alábbi csatornák találhatók:

- Kisfalud-Bogyoszlói csatorna                     - Farkas árok

- Linkó patak                                                  - Tordosa

- Temető árok                                                 - Kis-Rába Kisfaludi mellékág

- Köles-ér                                                        - Kis-Répce

- Rábca                                                            - Szegedi csatorna

- Kis-Metszés                                                   - Kapuvár-Bősárkányi csatorna

- Lőkös árok                                                    - Keszeg-ér

- Vámház-ér Kis-Rába összekötő-csatorna    - Kis-Rába

- Rábatamási határcsatorna                          - Répce-Kardos összekötő-csatorna

- Vámház-ér                                                    - Hanság főcsatorna

A Hanság főcsatorna medre a 13+276 (Tarcsai határcsatorna torkolata) km szelvénytől a 23+520 (Ikva torkolat) km szelvényig tartozik jelen szakasz területéhez.

A Kis-Metszés csatorna egy vízpótló csatorna, mely a Rábca és a Hanság főcsatorna közötti területek vízpótlását hivatott biztosítani, társulati és üzemi csatornák vízellátásával.

Bár a Rábcának 1996. évben megtörtént vízfolyássá való átminősítése, az egyik legjelentősebb vízkormányzó-vízpótló rendszert képezi a területen a Répcével és Kis-Rábával együtt.

A Répce a Rábca rendszer részeként a belvízvédelmi szakasz nyugati oldalával közel párhuzamosan haladva köti össze a rábai területeken a Hansági levezetőrendszerrel.

A Szegedi csatorna a torkolati zsilipen ill. szivattyútelepen keresztül a Rábcába torkollik a Bősárkányi szivattyútelepnél. Az 5+975 m szelvényben lévő Földszigeti zsilipen, és a 6+550 m szelvényben lévő Csíkos-égeri zsilipen keresztül (bevezetési lehetőség sziv. álláson át a Rábcába) a 16+658 m szelvényben lévő Kis-Rába vízkivételi zsilipen keresztül kapcsolatban van a Kis-Rába vízpótló csatornával.

A Kapuvár-Bősárkányi csatorna gravitációs bevezetéssel torkollik a Rábcába.

A Lőkös árok a Kapuvár-Bősárkányi csatorna folytatása, mely Babot és Mihályi között lévő zsilipen keresztül kapcsolatban van a Kis-Rábával.

A Farkas árok és a Tordosa csatorna kifejezetten vízpótló csatornák, melyek vízkivételi műtárgyaikon keresztül kapcsolatot jelentenek a Kapuvár-Bősárkányi csatorna és a Keszeg-ér ill. Kis-Rába között. A Tordosa 12+508 m szelvényében lévő osztómű ill. a Farkas árok 7+375 m szelvényében lévő duzzasztó lehetőséget biztosít a Kisfalud-Bogyoszlói ill. Rábatamási határcsatorna felé történő vízszétosztásra is.

A Kis-Rába - Vámház-ér és Répce-Kardos összekötő csatornák az egymás közötti vízkormányzási kapcsolatot biztosítják, a helyszínrajzon jelölt duzzasztók és zsilipek segítségével, egyrészt vízpótlási, másrészt esetenkénti öblözeti belvíztehermentesítési céllal.

A védelmi szakaszon az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében az alábbi szivattyútelepek találhatók:

  • - Bősárkányi szivattyútelep.